2010. július 5., hétfő

most már úgyérzem elengedlek.

Kedves L.!
10 éve ismertelek és szerettelek. Most úgyérzem ennek vége . Emlékszel adtam neked egy kis képet.
Volt rá írva vmi ez sos felejtsd el! Én is azt modnm felejtenék... De úgysem tudok. Csak elkönyveltem magamba hogy már nem ismerlek.Nem szeretnék így elbúcsúzni hogy úgy emlékezz rám.
Kívánok neked mindedn jót az életben... És kérlek ne felejts el de ha igen is akkor én amjd emlékszemrád.
Igen már fáj ha rádnézek .. Miközben ezt írom már tiszta könyycsepp az arcom. Hát akkor sajnos kimondom azt amit  neked nem akartamsoha kimondani. Égveled.
Mert bár nem beszélünk róla, de megtörtént mi tudjuk



Csak két ismerős vagyunk kiknek volt még közös múltjuk


De vajon lesz e jövőnk, erre tőled várok választ


De ne is mondj még semmit ha az kételyeket támaszt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése